ÜLŐMUNKÁT VÉGZEL? NAPONTA ENNYIT KÉNE ÁLLNOD!

Hirdetés

Egy szakértőkből álló csoport többek között azt javasolja, hogy az irodai munkát végzők legalább két órát, de leginkább négyet töltsenek állva egy munkanapon.

A javaslatokat kifejezetten az ülőfoglalkozást végzők számára dolgozták ki – számolt be az ajánlásokról a Medical News Today.
Azoknak, akik a munkaidejük túlnyomó részét az íróasztal mellett töltik, arra kell törekedniük, hogy naponta legalább két-, de leginkább négy órát töltsenek állva. Mások mellett ez a javaslat is szerepel abban a csomagban, amelyet a British Journal of Sports Medicine című szaklapban publikáltak szakértők, akik az ülőfoglalkozás egészségügyi kockázataival foglalkoznak.
ulomunka_allas.jpg
Vannak olyan alkalmazottak, akik a munkaidejük 65-75 százalékát ülve töltik, felük pedig hosszú időn keresztül föl sem áll a helyéről. Számukra elsődlegesen fontos volna, hogy olyan programokat dolgozzanak ki, amelyek megváltoztatják a berögzült szokásokat, és amelyek azt eredményeznék, hogy az ülőfoglalkozásúak többet mozogjanak a munkaidejük alatt – egészségük megőrzése érdekében.
Lábdagadás: mi okozza?
A jóga épp olyan jó, mint a futás
Koleszterinszint-csökkentő ételek
A fogamzásgátlók 10 leggyakoribb mellékhatása

ÜLŐMUNKA MELLETT ÉRDEMES LENNE NAPI 2 ÓRÁT ÁLLVA TÖLTENI

Hirdetés

Az utóbbi idők kutatásai ugyanis azt mutatják, hogy a mozgáshiányos életmód (amely elsősorban az ülve végezhető munkának köszönhető) összefüggésben áll számos súlyos betegségkialakulásának magasabb kockázatával. A mozgáshiány megnöveli olyan betegségek rizikóját, mint például a szív- és érrendszeri megbetegedések, a cukorbetegség és néhány fajta rák.
Éppen ezért nagyon fontos közegészségügyi szempontból, hogy olyan útmutatásokat dolgozzanak a ki, amelyek csökkentik ezeket a kockázatokat.

AZ IRODAI ALKALMAZOTTAK SZÁMÁRA KIDOLGOZOTT LEGFONTOSABB JAVASLATOK A KÖVETKEZŐK:

– napi legalább 2 óra, fokozatosan emelkedő mennyiségben pedig 4 óra állás vagy laza mozgás (pl. könnyed séta);
– munka közben az ülő helyzet megváltoztatása, megszakítása álló periódusokkal, illetve az ehhez szükséges ülő-álló munkaállomások létrehozása;
– a hosszan tartó állás kerülése (ez ugyanis szintén káros lehet);
– a testtartás váltogatása, illetve könnyed séta a fáradtság, illetve a vázizomzati fájdalom elkerülésére;
– a munkaadóknak fel kell világosítaniuk a dolgozókat a hosszú távú ülés kockázatairól;
-a munkaadóknak népszerűsíteniük kell az egészséges életmód más formáit is (mint pl. egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás, a dohányzás mellőzése).
Fontos tényező, hogy a fenti ajánlások egyike sem jelent sem fizikai, sem pedig kognitív megterhelést a dolgozók számára. Jóllehet a munkaadók esetében nem kevés anyagi ráfordítástigényel az olyan munkakörnyezet megteremtése, amelyben a fenti elvek megvalósíthatóak.
A szakértők azonban arra is figyelmeztetnek, hogy pusztán a munkakörnyezet megváltoztatásanem vonja maga után az alkalmazottak szokásainak, viselkedésének a megváltozását. Mivel az újfajta – ülést és állást is támogató – munkaállomások szükséges, de nem elégséges feltételei a változásnak, a szakértők azt hangsúlyozzák, hogy viselkedést megváltoztató átfogó programokra van szükség.
Forrás:Medical News Today

Hozzászólások

Post Author: