Érelmeszesedés megelőzése immunterápiával

Hirdetés

A világon ma már számos helyen felismerték, hogy az érelmeszesedés immunológiai módszerekkel megelőzhető és gyógyítható.
Mi az érelmeszesedés? A WHO meghatározása szerint: az artériák belső részének jellegzetes elváltozása, mely a lipidek, kötőszöveti elemek és véralkotórészek változó arányú gócos lerakódásával jár, amihez rostos szövetképződés, meszesedés és média károsodás is társul – mindez az ér szűkülését eredményezi.

A beszűkülés több lépcsőben zajlik le. Először zsírlerakódás, majd plakk-képződés, végül kombinált laesió szakasza következik. A plakk képződés szakaszában a lipid-lerakódások körül intenzív sejtburjánzás indul meg. Kialakulnak az ún. habos sejtek, melyek nagy mennyiségű koleszterin észtert tárolnak. A burjánzó sejtek sok rostos elemet és más kötőszöveti mukopolisacharidot termelnek, így alakul ki a lipidlerakódás körül egy kötőszövetes párna, mely jellegzetesen bedomborodik az ér lumenébe. Ezek a puha plakkok rendkívül sérülékenyek. A szervezet a következő lépésben megpróbálja stabilizálni ezt a „puha párnát”, és kalcium lerakódás indul meg. Ezzel az érintett érszakasz keménnyé, merevvé válik. A kalcifikálódott plakk rostos fala felszakadhat, tovább rontva az áramlási feltételeket, és így a plakk megnagyobbodásának esélye jelentősen megnő.

Az érelmeszesedés rizikófaktorai: Nem befolyásolható, genetikai hátterű rizikófaktorok pl. a veleszületett anyagcserezavarok (diabetes, metabolikus syndroma), a gyógyszeres kezeléssel sem befolyásolható magas vérnyomás, inzulin rezisztencia, magas lipoprotein, emelkedett LDL és VLDL szint, alacsony HDL szint, továbbá az életkor, a nem és a személyiségtípus.

A befolyásolható kockázati tényezők: a magas koleszterin, triglicerid és vércukor szint, a magas vérnyomás, a dohányzás, a fertőző ágensek, az elhízás, a mozgásszegény életmód, a fogamzásgátló tabletta, a stressz, stb. Ezek a rizikófaktorok leginkább életmódbeli változtatásokat tesznek szükségessé.

Leggyakoribb szövődmények: Ischaemiás szívbetegség, angina pectoris, szívinfarktus, stroke, perifériás érbetegség, magas vérnyomás stb. A szövődmények gyakoriságát jelzi, hogy hazánkban a halálozások oka 40%-ban szív-érrendszeri eredetű. A nők között ez a mutató különösen rossz, a halálozások 58%-áért felelős az érelmeszesedés.

Egy új elmélet szerint az érelmeszesedés első lépését a szervezetben lévő antikoleszterin antitest mennyiségének a csökkenése váltja ki. Ezt követően indul be az érelmeszesedés folyamata. Az antikoleszterin antitest a szervezetben előforduló „rossz koleszterinhez” kötődik, és a felületét betakarva, a jó koleszterinhez hasonló felületűvé alakítja. Hangsúlyozom a felületet, mert a „rossz” és a „jó” koleszterin között még nagyon sok tulajdonságbeli különbség van annak ellenére, hogy maga a koleszterin molekula mindkét „koleszterinféleségben” kémiailag pontosan azonos.

Hirdetés

Amennyiben nincs elég antikoleszterin antitest, a vérben lévő „rossz koleszterint” a szervezet nem tudja hasznosítani. A sejtek egy visszajelző mechanizmuson keresztül jelzik koleszterin igényüket. Ennek hatására fokozódik a koleszterin termelődése. Ám a megtermelt koleszterin csak részben „jó koleszterin”, a másik része „rossz”, mondhatnánk „konzerv koleszterin” formájában képződik. A szervezetben az antikoleszterin antitest játssza a „konzervnyitó” szerepét a hasznosításhoz. Amennyiben bőven van konzervnyitó, a konzerv koleszterin nem halmozódik fel, sőt a korábban termelődött koleszterin is felhasználásra kerülhet. Ez a felhasználás azért fontos, mert a koleszterin a szervezetben kulcsfontosságú molekula. Hiánya esetén gyorsabban öregszik a szervezet, csökkent tevékenységre képes az idegrendszer, kevesebb epesav termelődik, és a nemi hormonok termelése is mérsékeltebb.

Egy  előállított antigénnel tudósok serkenteni tudják a szervezetet saját antikoleszterin antitestjének termelésére. Ennek eredményeként növekszik a koleszterin-felhasználás, ami együtt jár az említett tünetek és hiányok megszűnésével.

Ez az antigén mikrokokkusz méretű, nagytisztaságú koleszterin, amely nem olvad össze nagyobb méretű részecskékké. Stabilitására jellemző, hogy több mint 7 éves (1999.02.15.) hűtőszekrényben (+5oC) tárolás után a partikulák fizikai tulajdonságai változatlanok, jól szuszpendálhatók, mikroszkópos morfológiájukat megőrizték.

A kísérleti állatokon végzett immunizálás hat héten keresztül, heti 9 (3-2-1-1-1-1) intravénás oltást jelent. Az embereken végzett immunizálást hasonló protokollal tervezzük, önként vállalkozó, érelmeszesedéses betegek részvételével a szükséges vizsgálatok és megfelelő felvilágosítás után.

Kockázat és mellékhatások valószínűsége kicsi, mivel a beteg szervezetében a vérkeringésben és a vérereken kicsapódva sokkal több koleszterin található, mint a bevitt 1mg koleszterin partikula. A szőlőfürtszerű képződmények kialakulását bevitelkor a saját szérum, később a plazma gátolja. A partikulák méretüknél fogva könnyen áthatolnak a kapillárisokon. A kedvező hatás nem direkt a bevitt koleszterintől, hanem közvetve, az általa kiváltott antikoleszterin antitest szint emelkedésétől várható.

Az immunizálás hatására egyre több antikoleszterin antitest találkozhat a koleszterin tartalmú LDL komplexekkel, ami növeli a komplexben a proteinarányt, és elősegíti kötődését a májban. A koleszterinszint relatív csökkenése a keringésben beindíthatja a plakkokban „tárolt”, lerakódott koleszterin mobilizálódását. A fokozódó koleszterin-kötődés a májban, növelheti mindenek előtt az epe termelődését. Érdemes szem előtt tartanunk, hogy erre használódik fel a koleszterin több mint 90%-a, s ez szinte az egyetlen lehetőség, hogy a koleszterin kikerülhessen a szervezetből.

Várható eredmény: Az érelmeszesedéses betegeken végzett immunizálástól a tudósok azt várják, hogy az antikoleszterin antitest szintet az egészséges emberekre jellemző értékekre emeli, ami a plakkok, az erek falán felhalmozódott lerakódások lebontását eredményezi.

Hozzászólások

Post Author: